History of Count Mikes Stud Farm (HU)

Gróf Mikes Mihály feltehetően az 1700-as évek elején alapította marosújvári ménesét. Az alapítás pontos időpontja a múlt homályába vész. Székely és erdélyi kancákat gyűjtött össze és ezeket török ménekkel fedeztette.

Itt meg kell jegyezni, hogy az első háziasított nemes ló a turáni ló volt, amelyet az ogúz türk törzsek a Turáni-Alföldön nemesítettek. Régészeti leletek igazolják, hogy a Kr e. 3. évezredben Taskent és Ashabad környékén már vékony csontú, nemes testalkatú lovak éltek.

Ebből, a turáni lóból alakult ki a török, a tatár, később a Kr.u. 7. évszázadban Mohamed próféta idején az arab ló, és a XVI. századtól Angliában az angol telivér is.

Erdélyben sokáig használták lovaik nemesítésére a török méneket, miután a török birodalommal szoros kapcsolataik voltak. Azt is tudni kell, hogy az Oszmán birodalom megalapítója I.Oszmán ( Kr.u. 1258.- 1324.) az oguz-türkök azon törzséből származik, akik a turáni lovat tenyésztették. Az oszmán birodalom először kelet felé terjeszkedett, magába olvasztotta kelet legjobb ló tenyésztő türk és beduin törzseit, tehát kelet legjobb lovaival indult Európa meghódítására.

A ménes vezetését gróf Mikes István I. vette át édesapjától, aki kiváló lovas ember volt, ő már az arab mének mellett spanyol méneket is használt. A ménesben nagyon szép és kiváló lovakat nevelt. A spanyol mének divatját a Habsburgok hozták Magyarországra. I. Ferdinánd (1503. – 1564.) német római császár, akit a magyar rendek egy része, akik nem ismerték el Szapolyai János magyar királyt, 1526. december 1-én Pozsonyban magyar királlyá választottak ezzel a meggondolatlan döntéssel három részre szakították Magyarországot.

I. Ferdinánd császár fia, Károly főherceg (1540 -1590) fiatal korában hosszú időt töltött az akkor még a Habsburg birodalom részét képező Spanyolországban, ahol 1552-ig az alkirályi tisztséget is betöltötte. Itt ismerte és szerette meg a spanyol lovakat. I. Ferdinánd halála után Belső-Ausztria fejedelme és régense lett, Graz székhellyel. 1580-ban alapítja meg spanyol ménekkel és kancákkal a lipizzai ménest. A spanyol mének bevonulnak Bécsbe. ahol a nemes ifjakat ezeken a méneken a lovak harci kiképzésére oktatják.

Gróf Mikes István II., gróf Mikes István I. fia apja nyomdokaiba lépve folytatja a ménes fejlesztését, Kiváló lovas volt, Lovait maga idomította, és ménesében nevelt kiváló lovak alapján kitűnő hírnevet szerzett. Idegen méneket alig használt, Így lovai kisebbek lettek, de kiváló lovak voltak, élénk vérmérséklettel. Ő nem akart nagyobb lovakat tenyészteni, 15 markosnál (1 marok= 10,5 cm) nagyobb lovak ritkán álltak az istállójában. Mert véleménye szerint a 15 markosnál nagyobb lovak soha nem olyan jók, mint a 14, 15 markosak. Ekkor még mindenki így gondolta. Később pedig mindenki egyre nagyobb lovat akart . A zsibói ménes volt a példakép.

Mikes István II. idejében három híres mén állt a ménesben.

Villám, fekete mén. Csillag pej mén. Csinos, szürke mén.

Amikor Ferenc József császár először Erdélyben járt, és beutazta vidéket, Nostitz tábornok kérésére ezt a három mént elővezették a császárnak. Mikes gróf személyesen lovagolta őket elő, és nagy dicséretet aratott.

Gróf Mikes István II. halála után egyetlen fia, gróf Mikes Zsigmond tulajdona lett a ménes. Ő szívesen lovagolt, de nem volt tenyésztő, ezért a ménes nem fejlődött. Amikor ő meghalt, örököse, az özvegy vette át a ménes irányítását. A ménesben fellépett takonykór a ménes teljes megsemmisülését, és nyom nélküli eltűnését okozta.

Két idézet a kor lótenyésztési szakkönyveiből.

„Gróf Mikes Zsigmond marosújvári ménese.

A ménes Alsó-Fehér vármegyében fekszik az ország egyik legrégebbi ménese és joggal nevezhetjük Erdély egyik „Mag ménesének” mert a fajta nemesítésére ezen a ménes lovai jótékony hatással voltak. A lovak fajtája, keleti és spanyol volt, és az azonos fajtájú lovakkal történt hosszú időn át folytatott párosítás révén érték el végül a legkiválóbb tulajdonságokat. Nagyon szép finom fej, jól illesztett fülek, nagy és élénk szemek, egyenes far, igen jó lábak, élénk vérmérséklet és kitartás jellemzi ezeket a lovakat. A lovak egy része, szabadon kézből kerül fedeztetésre, a ménes másik része azonban Zabolán, Háromszék megyében félvad ménesként él. Az utóbbiak ivadékai kisebbek, az első részleg ivadékai 15 markosak, és még mindig, mint fedezőmének és luxus-lovak igen keresettek, A legelők a Maros- folyó mellett fekszenek, a Tordára vezető út mentén. A kancák száma 60, a méneké 5, a ménes összlétszáma 170 darab.”

Michael v. Erdelyi: Beschreibung der einzelnen Gestüte des österreichischen Kaiserstaates,

Wien. 1827.

„ A ma már nem létező ménesek közül, különösen kettőnek kívánjuk e helyen emlékét megörökíteni, mint olyanoknak, melyek úgy szólván valamennyi ma létező erdélyi ménesnek alapját képezik. Az egyik a gróf Mikes-féle marosújvári ménes, a másik pedig a Dániel –féle datosi ménes. Eredetét mindkettőnek homály borítja a messzi múltban, de ha az erdélyi ménesek eredetét kutatjuk, csaknem mindegyiknél rábukkanunk a Mikes, vagy Dániel féle ménesre, mint olyanra, mely azokat kitűnő tenyész anyaggal látta el. A marosújvári Mikes ménes főleg keleti származású lovak tenyésztésével foglalkozott, fiatal ménjeit elkapkodták az erdélyi ménesek, és magas árakat fizettek értük.”

Kovácsy Béla-Monostori Károly: A Ló és tenyésztése. Budapest, 1905.

Gróf Mikes Ármin zabolai ménese.

A ménest gróf Mikes Ármin C. G. Wrangel. Ungarns Pferdezucht című 1896-ban Stuttgartban megjelent könyve szerint 1893-ban, báró Podmaniczky Gyula: Magyarország állami és magánménesei című 1905-ben megjelent könyve szerint 1895-ben alapította. A ménes helye Zabola, Háromszék vármegyében.

A ménes alapítása gondosan kiválogatott 20 angol félvér kancával indult. Gróf Mikes Ármin ló iránti szenvedélyét és érzékét is elődeitől örökölte. Az induló kancák utódai közül csak a nyereg alatti és fogatos használatban legjobbnak ítélt kancák kerültek be a ménesbe. Félvér kancáit rendkívül alaposan és szakszerűen kiválasztott angol telivér ménekkel fedeztette. Igyekezett Angliából importált, eredeti angol telivér méneket használni, de belföldön bevált, jó örökítő mének fiait is használta.

A ménes fedező ménjei:

Petrus 1884-ben született sárga angol telivér mén volt, apja: Peter, a kiváló örökítő Hermit fia, anyja. Landrail,Blair Athol leánya. A mént Angliában a Cobham ménes tenyésztette, anyját vemhesen az Ötös Bizottmány vásárolta meg Angliában.

Lehetetlen 1879-ben született sárga angol telivér mén, gróf Esterházy Miklós nevelte, apja a versenylónak és örökítőnek is kimagasló Waisenknabe, a kisbéri ménest naggyá tevő Buccaneer fia, anyja: Mademoiselle Giraud, Bois Russel leánya.

Old England 1875-ben született pej angol telivér mén, Graf Hugo Henckel a kiváló német telivér tenyésztő nevelte, apja Blinkhoolie, anyja Sunset,Dundee leánya.

Harvester, 1881-ben született pej angol telivér mén, Angliában Lord Falmouth nevelte, 1893-ban került Magyarországra. Apja: Sterling, a kiemelkedő Irish Birdcatcher unokája, anyja Wheat-ear, Y. Melbourne lánya.

Veritas 1885-ben született sárga angol telivér mént, a Magyar Királyi Állami Kisbéri Ménes nevelte, apja Buccaneer a kisbéri ménes törzsménje, aki fiában Kisbér--ben Epsom Derby nyerőt adott hazánknak, ezen kívül még 13 Hamburgi és Osztrák Derby-t nyertek az ivadékai. Veritas anyja: Verbena, Compromise leánya, akinek két fia, Vederemo, és Vinea Osztrák Derbyt, leánya, Veronica pedig Magyar Kanca díjat és St. Legert nyert.

Benczur 1888-ban született sárga angol telivér mént, korának kiemelkedő telivér szakértője és sikeres tenyésztője, báró Üchtritz Zsigmond nevelte, apja az angol Derby nyerő Doncaster, anyja: Baroness, Buccaneer leánya. Benczur korának legjobb rövid távú lova volt.

Or- vif, 1888-ban született sárga angol telivér mént a kor egyik legsikeresebb tenyésztője és futtatója báró Springer Gusztáv nevelte. A mén kissé furcsa neve ellenére kiváló ősöktől származott. Apja a kisbéri ménest újra sikeres ménessé emelő angol import Bona Vista, volt, anyja: az angol import Mirabel a kitűnő örökítő Macaroni leánya volt.

Adieu 1888-ban született pej angol telivér mént Angliában Westminster herceg nevelte. Apja az évszázad versenylova és örökítője a magyar Bathhyány Gusztáv tenyésztette St. Simon, anyja: Farewell, Doncaster leánya.

Kozma 1891-ben született sárga angol telivér mént, báró Üchtritz Zsigmond nevelte. Apja Bálvány, Buccaneer fia, anyja : Kisböske, Gunnersbury leánya. Kozma a kisbéri állami ménesben is törzsmén volt, ott egy nagyon kemény, szívós egyedeiről ismert kisbéri félvér törzset alapított.

A félvér kancák száma 40-re emelkedett, e mellet mindig volt néhány angol telivér kanca is a ménesben. A kancákat részben használati lovakként, nyereg alatt és kocsi előtt próbálták ki, részben ménesi tartásban a havasi legelőn éltek.

„ A ménes felnevelési rendszere: a lovak rendkívül sok mozgással és edzve nőnek fel, a nyarat 1600 méter magasságban, kitűnő havasi legelőn töltik, ahonnan feltűnően jó állapotban jönnek le. A havason az éjszakákat istállókban töltik,- szükséghez képest zabot és szénát is kapnak. Nagyon zord időben, főleg hideg esők és havazások alatt, nappal is néhány órára istállóba hajtatnak és ott szénát esznek. Egész télen át délelőtt és délután 3 – 3 órán át lovas gyerekek által mozgattatnak.. Az összes évjáratok tervszerűen ügetés és vágta munkát is végeznek. Télen az egész takarmányt szecskázva, kimérve kapják. A ménesbe csakis a használatban kitűnőknek bizonyult kancák soroztatnak be.

A csikók nagy részét hátas lónak idomítják, csak néhányat tanítanak hámba. A hátas lovak többnyire a zsuki falkavadászatokon próbáltatnak ki.

A szám felettiek rendszerint, mint betanított kész hátas-, és hámos lovak külföldre adatnak el.”

Írja báró Podmaniczky Gyula: Magyarország Állami és Magánménesei. című könyvében.

Az első angol telivér mén Petrus, csikói nem váltak be, így nem maradt utóda a ménesben. A Lehetetlen nevű mén azonban és Veritas igen jó csikókkal ajándékozta meg a ménest.

A ménes kancáinak szigorú, teljesítmény alapú kiválogatása, a szakszerűen kiválasztott, jól örökítő angol telivér mének alkalmazása, valamin a havasi legelőn, sok mozgással megvalósított edző felnevelés kiváló utódokat eredményezett. A ménes által nevelt lovak kiválósága egész Európában ismert lett és messze földről is eljöttek Zabolára, ha kiváló lovakat akartak vásárolni.

1911. júliusában a porosz királyi főlovászmester, Westfalen gróf a 7 éves szürke Gereben nevű heréltet vásárolta meg, főnöke, Wilmos császár részére. Gereben apja Veritas angol telivér mén volt, anyja, Gerbe, az angol telivér mén,Old England leánya volt.

Gereben egy 178 cm magas, rendkívül nemes, kifejezetten arab típusú ló volt. Ezen túl Graf Westfalen még megvette a Bátyám nevű, 1905-ben született sárga angol telivér heréltet Friedrich Wilhelm porosz herceg számára. Bátyám apja az angol telivér Harvester, anyja a sárga angol telivér kanca., Bájoló,Villám leánya volt.

1911. októberében Gróf Kinsky ferdinánd, I. Ferenc József főlovászmestere vásárolt hátas lovakat gróf Mikes Ármin zabolai méneséből Egy hátaslovat a császár és magyar király, két lovat pedig a trónörökös számára.

1918-ban gróf Mikes Ármin úgy döntött, hogy versenyistállót alapít. Bejelentette versenyistállójának színét : Sárga test, vörös szalag, második szín Sárga test, vörös szalag és sapka.

1918. augusztusában a Napajedlai ménes árverésén megvásárolja a legdrágább, Prince Olaf- Langden Gal származású éves csikót 71. 000 koronáért.

Az 1918 augusztusi alagi árverésen vásárol még 7 éves csikót. 1919 januárjában feláll a versenyistálló 12 versenylóval. Érdekesek, a történtekről a bécsi újság kommentárjai. Már a napajedlai ménes árverése után siratni vélik a híres zabolai félvér ménes sorsát:

„ Gróf Mikes Ármin úr, az erdélyi zabolai birtok, és az azonos nevű csodálatos félvér ménes tulajdonosa, megvette a napajedlai árverés legdrágább éves csikóját,- ezzel félő,- hogy ez a kitűnő ménes az angol telivér tenyésztés áldozatául eshet.”

Később:

„Gróf Mikes Ármin, aki Napajedlában Percy teljes testvéréért a magas árat, 71.000 koronát fizette ki, szerdán Alagon, még 5 éves csikót vásárolt összesen 271.000 koronáért. Még nem volt soha olyan versenyistálló tulajdonos, aki új versenyistállójának megalapozásáért ilyen magas összeget fizetett volna, mint gróf Mikes Ármin. hiszen éves csikóiért átlagban 57.000 koronát fizetett.”

Úgy tűnik, hogy gróf Mikes Ármin tudott számolni és hamar belátta, hogy a versenyistálló fenntartása egészen biztosan rendkívül magas költségekkel és rendkívül bizonytalan bevételekkel jár.

1919. szeptemberében már azt írja az újság, hogy gróf Mikes Ármin eladta Poét nevű sikeres három éves versenylovát és 11 kétévesét. Így a híres zabolai félvér ménes nem esett a telivértenyésztés áldozatául.